Médiamanipuláció

LÖVEDÉK VAGY INJEKCIÓSTŰ ELMÉLET

"Az 1920-as és az 1930-as évek közgondolkodását és tudományos gondolkodását a lövedékelmélet (bullet theory) jellemezte. (…) Eszerint a média nagy és közvetlen hatást gyakorol az emberekre: a médiából – ekkoriban a nyomtatott sajtóból, a filmből és a filmhíradóból, a köztéri plakátokból, valamint a rádióból – érkező üzenetek lövedékként csapódnak a közönség testébe, maradandó elváltozást okozva benne."

A háborús időszak alatt könnyen befolyásolhatóvá váltak a tanácstalan, külvilágtól elzárt tömegek. Az ebben az időszakban megjelent propaganda plakátok szinte mindegyike ilyen közvetlen hatás céljából készült. Szerkesztettségük, illusztrációik látványosak, élénk színeket és kifejező arcokat vagy jeleneteket ábrázolnak, jelképeik az egyszerű emberek számára is tiszta üzeneteket hordoztak, szinte kiáltva utasították a szemlélőt az ideológia követésére. 

A SZELEKTÍV ÉSZLELÉS ELMÉLETE 

"A szelektív válogatás azt jelenti, hogy az emberek eleve nem követik figyelemmel azokat az újságokat és műsorokat, amelyekről tudják, hogy a saját véleményükkel szembenálló véleményeket fogalmaznak meg vagy ilyen premisszákra támaszkodnak." 

Erre példa a média korai korszakaiban is kialakult állásfoglalás, ami arra alapozza működését, hogy az emberek alapvetően előszeretettel hallanak nekik tetsző híreket és kerülik azokat, amelyek felháborítják őket. A hírportálok és különböző írott és online médiumok ezt kihasználva sokszor nyíltan politikai nézeteket képviselnek, és az adott ideológiát vagy pártot támogató híreket közvetítik. Ilyen mai magyar hírportál az Origo és az Index, vagy az amerikai Fox News és a CNN. 

 A FRAMINGELMÉLET

"Szemben a "tömeggel", az elitek hatékonyan képesek befolyásolni a médiaüzeneteket. A média ezért az üzeneteket – különösen a híreket – nem objektíven ábrázolja, hanem torzítja, azaz olyan értelmezési keretben (frame) prezentálja, amely az események kontextusának egyes elemeit hangsúlyozza, másokat azonban homályban hagy."

Ez a jelenség napjainkban nagyon bosszantó figyelemfelkeltő híreket produkál. Jellemzően nagy tömegek mozgatására használják, felháborodáskeltésre. A pandémia kitörésekor rengeteg járvánnyal kapcsolatos hírrel találkozhattunk, melyek egyértelműen kontextusból kiragadott elrettentő információrészletek voltak, azonban ezek a kaliberű hírek egy kevésbé tájékozódott ember számára éppen elegendőek a céljuk eléréséhez. 

HASZNÁLAT ÉS KIELÉGÜLÉS-MODELL

"Eszerint az emberek médiahasználatának sajátos, egyénenként eltérő mintái vannak. A befogadóknak különböző szükségleteik, elvárásaik vannak, amelyeket a médiahasználat során elégítenek ki. Másképpen fogalmazva: nem a média használja (befolyásolja) az embereket, hanem az emberek használják a médiát; nem a média formálja a közvéleményt, hanem domináns módon a közönség formálja a maga szükségleteire a médiát. Az emberek aktívan válogatnak, azt a csatornát keresve, amely a legjobban felel meg a szükségleteiknek; ha valamely csatorna ezt nem teszi meg, tovább kapcsolnak." 

Az irányítás kézbentartásának illúzióját mindig érdemes megadni a tömegeknek, ha a cél azok irányítása. Ilyenre példa a mindennapokban használt keresőmotorok, melyek végtelen mennyiségű információ közötti keresést biztosítanak, azonban a felhasználó számára szűrik azt. Első ránézésre kevésbé ijesztő példa lehet akár a videómegosztó platformok ajánló-algoritmusa is, ami a keresési előzményeink alapján ajánl további megtekinthető videókat nekünk. Az algoritmus a felhasználó szemében hasonlíthat a modern világ udvari bolondjára, a felhasználó pedig észre sem veszi, hogy valójában a királyi asztal alatt fekszik a többi vadászkutya mellett, várva az újabb finom falatot. A sor viszont nem zárul a videómegosztásnál, hiszen pontosan ilyen mintára csak azokról a hírekről értesülünk, amiket észrevétlenül "megszűrettünk" felhasználói életünk során az algoritmussal.

A HALLGATÁSI SPIRÁL 

"Az utánfutóhatás (bandwagon-effect) vagy "tarts a győztessel" -hatás elmélet szerint akkor, ha az emberek a médiából nyert képek alapján úgy érzékelik, hogy valamely politikai erő nyeri a választásokat, hajlamosak az adott politikai erő híveiként feltüntetni magukat, sőt akár a szóban forgó politikai erőre adni a voksukat, ha egyébként egy másikkal rokonszenveznek. (…) Az utánfutóhatás elméletét fejlesztette tovább a média nagy társadalmi hatását tételező elméletekhez való visszatérést jelentő hallgatási spirál (spiral of silence) elmélete. Eszerint a média azáltal gyakorol hatást az emberek véleményére és viselkedésére, hogy egyfajta véleményklímát teremt: elhiteti velük, hogy a domináns közvélemény másként gondolkodik, mint ők."

Az első példa, ami ehhez eszembe jutott, az a bolsevikok kiszakadása a mensevikekből. Vlagyimir Lenin mestere volt a pszichológiai manipulációnak, munkásságának egyik ilyen "ékköve" az elnevezés is: bolsevik, azaz többség. Már abban az időben is egyértelműen látszott, hogy a bolsevikok közössége sokkal kevesebb lelket foglalt magába, mint ellentétük, a mensevikek (=kisebbség), mégis, az orosz anyanyelvű nép számára rendkívüli elbizonytalanító erővel volt az elnevezés. Míg 1906-ban még bőven mensevik többség jellemezte az országot, 1907-re a bolsevikok majdnem 10 000 fővel voltak többen.

Képek forrása: pinterest.com Idézett szövegek: www.mediakutato.hu